Ian McDonald: A dervisház (részlet)

– Oké, szóval van DNS-ünk… ez a testünkben lévő minden egyes sejtben megtalálható mag, ami azt programozza, miként kell összerakni az élő anyagot felépítő fehérjéket – mondja Yaşar.
– Tudom, mi az a DNS.
– Szóval, a bioinformatika számára a DNS nem annyira az öröklésről meg a sejtépítésről szól, hanem az információfeldolgozásról. Nevezhetjük akár programozásnak is. A DNS minden egyes szakasza bonyolult biológiai szoftver, amit a riboszóma lefuttat, hogy fehérjéket nyomtasson ki vele. A DNS-sel vegyi számítógépek hozhatók létre, és biztos vagyok benne, hogy te is hallottál a biocsipekről… itt legalább fél tucat labor dolgozik biocsipes projekten. A média mindig velük foglalkozik: közvetlen kapcsolat a tehnológia és az emberi agy között, énünk mint végső határ, a koponya megnyitása, egyenesen valaki másnak az elméjében csengő ceptephívások, képek küldése valaki másnak a látásért felelős kérgébe. Nem kell mást tenned, csak gondolni valakire, mire a gondolat átfut a ceptephálón, egyenesen bele az illető agyába.
– Na, ez tényleg sci-finek hangzik – közli Leyla. Csak azért mondta, mert felfigyelt arra, hogy amikor Aso valamit nagyon igyekszik elmagyarázni, akkor kedves, a magukba mélyedő embereket idéző módon  ráncolja a homlokát: mintha előbb ömnagát kellene meggyőznie és csak utána próbálhatná ezt meg másokkal is.
– Tudod, mi az a nem kódoló DNS? – kérdezi Yaşar.
   Leyla igyekszik kitalálni valami okos választ rá, de végül csak a fejét rázza.
– Szóval, az emberi génkészletben óriási a redundancia… ez azt jelenti, hogy a DNS két százaléka végzi el az összes munkát: ez vezérli a testünket alkotó sejteket felépítő fehérjéket létrehozó riboszómákat. A DNS-ünk kilencvennyolc százaléka csak ül ott és nem csinál semmit. Foglalja a helyet a génben.
– A bioinformatikusok számára ez elpocsékolt tárhely – mondja Aso. – Elpazarolt számítási kapacitás. Egészen a Besarani–Ceylan másoló megjelenéséig.
– Ceylan–Besarani másoló – mondja gyorsan Yaşar.
   Aso felemeli egyik ujját. Elkezdte, úgyhogy be is fejezi most már.
– A Besarani–Ceylan másoló olyan molekuláris gépezet, amely a véráramba programozott nanókból kapott információt átmásolja a DNS hulladékába.
   Leyla tudja, hogy itt jön az a rész, amikor el kellene ámulnia.
– Ez a másoló beleírja az információt a nem kódoló DNS-nek ebbe az üres tárába – mondja.
   Még mindig várnak.
– Oké.
– Gondold végig, mit jelent ez! – szólítja fel Aso.
– Információt tároltok sejtekben. – Ennél többet szeretnének. – Az élő sejteket átváltoztatjátok… kicsi számítógépekké?
   Most boldogabbnak néznek ki.
– És hány sejt van az emberi testben? – kérdezi Yaşar.
– Annyi, ahány csillag az égen! – kiáltja váratlanul Zeliha.
– Tíztrillió – mondja Aso. – Minden egyes sejtben harminckézeter-száznyolcvanöt gén van, hárommilliárd bázis, amelynek nyolcvanöt százaléka nem kódol. – Különös, fundamentalistákéra emlékeztető módon csillog most a szeme.
– Szóval szorozd de a számokat! – biztatja Yaşar. Leyla soha nem volt jó abban, hogy fejben tegye ide-oda a tizedesvesszőt a nullák között.
– Ezermilliárd – mondja bizonytalanul. – Csillió.
   Yaşar a fejét ingatja.
– Nem-nem-nem. Ezerháromszázötven zettabájtnyi adat tárolható el minden egyes emberi lényben. Zettabájt. Ez itt olyan szám, aminek egyelőre még nevet se találtak ki. Ami pedig írni tud, az olvasni is tud. És ugyan mi más lenne a számítógép, mint egy olyan szerkezet, ami az egyik helyen beolvas egy utasítást, a másikon pedig választ ír rá?
– A valaha írt összes zenemű elfér a vakbelünkben – mondja Aso. – Az összes könyvtárban lévő összes könyv néhány milliméternyi vékonybél. Az élet minden egyes részlete rögzíthető… és visszajátszható. Ez úgy körülbelül akkora helyet vesz igénybe, amekkora a gyomrunk. Élhetjük mások életét. Képességeket, új képzettségeket lehet letölteni és végleg eltárolni. Nem úgy, mint most, amikor elkopik, ahogy a nano kitisztul a szervezetből. A Besarani–Ceylan másoló beleírja a testünk sejtjeibe. Szeretnél zongorázni tudni? Tessék. Szeretnél megtanulni kívülről egy színdarabot, minden egyes esetet a jogi könyvtárból? Idegen nyelvek, vízvezeték-szerelés, kódolás, fizika, kémia… mind a tiéd lehet! Hogy mihez kezdesz velük, miután megkaptad őket, hogy mit csinálsz, az már a te dolgod. A tapasztalatot nem garantáljuk, csak azt, hogy ott van, belekódolva a DNS-edbe.

A SZÖVEG FORRÁSA: Ad Astra Kiadó, 2012