Daniel Keyes: Virágot Algernonnak (részlet)

Hihetetlenül izgalmas utazás az emberi elme mélyrétegeiben, melynek végén úgy fogod érezni, hogy semmi sem tehet boldogabbá a tanulásnál

1sö elömeneti jelentés - március 3

Dr Strauss aszongya lekel irnom amit gondolok és emlékszek meg mindent ami velem történik mostanától. Nem tudom mér de aszongya fontos mer igy fogják látni hogy használhatnak e engem. Reméllem tudnak használni mer Miss Kinnian aszongya lehet hogy megfognak okositani. Szeretnék okos lenni. Charlie Gordonnak hivnak a Donner péknél dolgozok ahol Mr Donner 11 dolárt ad egy hétre meg kenyeret és süteményt amenyit akarok. 32 éves vagyok és a jövő hónapba lesz a születésem naplya. Montam a dr Straussnak és Nemur professzornak hogy nem jol tudok irni de aszongya nembaj aszongya irjak csak éppenugyahogy beszéllek és ahogy foggal mazást irok Miss Kinnian osztájába a beekman iskola köszpontba a szelemileg visza marat felnötek részére ahová járok tanulni 3 szor egy héten a szabad idömbe. Dr Strauss mongya irjak egy csomot mindet amit gondollok és mindet ami velem történik de mos már nem gondollok semit és mer nem tudok többet irni akor mára abba is hagyom tiszteletel Charlie Gordon

2dik elömeneti jelenés - március 4

Máma vizsgán voltam. Asziszem meg buktam és asziszem mosmár nemis fognak engemet hasznáni. Ugy volt hogy elmentem a prof Nemurhoz az irodályába az ebéd idömbe ahogy monták és a titkárja elvit egy hejre aholl az volt ki irva az ajtora szpihologija osztáj egy hoszu ellöszoba és egycsomo kis szobák csak egy iroasztall meg székekel. És egy kedves ember volt az eggyik szobába és volt neki sok fehér kártyálya öszevisza öntve tintával. Aszonta üljön le Charlie hejeszkegyen el kényelmesen és engeggye el magát. Fehér kabáttya volt mint egy orvosnak de nem hiszem hogy az volt mer nem monta hogy nyisam ki a számat és mongyam á. Nem volt nálla más csak azok a fehér kártják. Ugy hijják hogy Burt. Elfelelytetem a másik nevit mer nem vagyok joemlékező.

   Nem tuttam mit fog csinálni és feszesen ültem a székbe mind néha mikor fog orvoshoz menttem csakép Burt sem nemis fog orvos de ö csak mindig montta nekem hogy engeggyem el magam és ettöl mindig megijedek mer ez mindig aszt jelenti hogy fájni fog.

Aztán Burt aszonta Charlie mit lát ezen a kártján. Én a szétöntöt tintát látam és nagyonn megvoltam ijedve pedig a nyul lább is a zsebembe volt mer gyerek koromba mindig meg buktam a vizsgán az iskolába és a tintátis ki öntötem.

   Aszontam Burtnek hogy ki öntöt tintát látok egy fehér kártyán. Burt aszonta igen és mosojgot és etöl jol éresztem magamat. Ö csak egyre forgata a kártyákatt és én mondtam neki valaki ösze öntöte mindet piros meg fekete tintával. Aszt gondoltam ez egy könnyű vizsga de mikor föl keltem hogy megyek Burt meg álitot és aszonta üjjön csak le Charlie még nem vagyunk készen. Még más dolgunk is lessz ezekel a kártyákal. Esztet nem értetem de eszembe jutot hogy dr Strauss aszonta mekkel csinálni mindent amit a vizsgásztato mond nekem még ha semi értelme sincs mer ez a vizsga.

   Nem emlékszek ojan jol hogy Burt mit mondot de aszt akarta hogy mongyam meg mivan a tintába. Nem látam semitse a tintába de Burt aszonta képekk vanak bene. Nem láttam én ot képet pedig igyekesztem. Közel tartotam a kártyát asztán meszire. Akor aszt montam ha föl teném a szemüveket bisztosan jobban látnák csak akor szoktam szemüveket hordani ha moziba vagyok vagy tévét nézek de aszt gondoltam hogy hát ha akor joban látom a képett a tintába. Föl tetem a szem üveget és aszontam na mutasa megin a kártyákat fogadok hogy mostan meg talállom a képett.

   Erössen igyekesztem de mégse tuttam megtalálni a képeket csak tintát látam. Montam Burtnek talán uj szem üveg kelene. Valamit ráirt egy papira és meg ijettem hogy  meg buktam a vizsgán. Ezér aszontam neki hogy ez egy nagyon szép tintakép szép pötyökel köröskörül a szélinél de ő csak megrászta a fejit ugyhogy esse volt jó. Mekkérdesztem töle hogy mások látnak e képeket atintába és ő asztmonta igen képeket kébzelnek a tintapacába. Ő monta hogy a tintát a kártyán tintapacának hivják.

   Burt nagyon kedves és lasan beszél mint Miss Kinnian a visza marat fel nötek osztájába ahova járok olvasást tanuni. Meg magyarászta nekem hogy ez egy rosz zsák vizsgállat. Asztmonta hogy az emberek minden félit látnak a tintába. Montam mutassa meg hogy hol. Nem mutatta meg csak ujjra mondogata hogy gondolkozak és kébzeljem hogy valami van a kártyán. Montam neki hogy én egy tinta pacát kébzelek. Rászta a fejit ugyhogy esse volt jó. Aszonta mire emlékeszteti ez magát ha aszt kébzeli hogy ez valami. Becsuktam a szemem jó sokájig hogy kébzejek és akor aszontam hogy egy üvek tintát kébzelek amit mind rá öntötek egy fehér kártyára. És ekor tört ki a ceruzájának a hegye és akor föl keltünk és ki mentünk. Asziszem megbuktam a rosz zsák vizsgán.

Fordította: Szepessy György

A SZÖVEG FORRÁSA: Kriterion Könyvkiadó, 1979