Földvári István: A veszedelmes fényszennyezés (2010)

Csupán öt úgynevezett Csillagos Égbolt Park, tehát a fényszennyezéstől szinte teljesen védett, bárki által látogatható, kiépített csillagászati megfigyelőhely létezik a világon. Három ezek közül az Egyesült Államok sivatagos vidékein, egy pedig Írország egyik elhagyatott szegletében. Az ötödiket azonban bármikor meglátogathatjuk, csak autóba kell ülnünk és Kaposvárt elhagyva arra figyelni, hogy Bőszénfa felé haladva a 67-es úton el ne suhanjunk a Zselici Tájvédelmi Körzet egyik bejárata, a Kardosfa felé vezető bekötőút mellett.

2009. november 16-án Phoenixben a Zselici Tájvédelmi Körzet elnyerte az International Dark-Sky Association (Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség) által alapított címet, így használhatja a Csillagos Égbolt Park elnevezést.

Nem is olyan pesszimista előrejelzések szerint 2025-re már csak a Holdat és alig néhány csillagot láthatunk az éjszaki égbolton, tehát az a csend és nyugalom, amely belső erőforrásaink megújulásáért felelős, lassan már a világűrből sem tükröződik vissza ránk. Ha városlakóként elgondolkodnánk azon, mikor is csodálkoztunk rá utoljára a Tejút pazar csillagsávjára, valószínűleg meghökkennénk, és az sem túl biztató, hogy a városok fényszennyezésének köszönhetően a mai tizenévesek közül alig néhányan észlelték már a csillagos égboltot valódi szépségében. Ha nem vigyázunk, kulturális örökségünk egy része – a Göncölszekér, a Fiastyúk látványa - veszhet el.

A Zselici Tájvédelmi Körzetben éppen ezért állandó programokat szerveznek, iskolai kirándulások célpontjaként ajánlják a rezervátumot, és bíznak abban, hogy a falusi turizmust kedvelők célpontjává válhatnak a környékbeli települések. Látogatóközpontot terveznek, kutatópontot szálláshelyekkel, a turistákat máris tájékoztató táblák segítik, ráadásul Kardosfa mellé telepítenék a Pécsi Tudományegyetem távcsövét is.

A park ezüst minősítést érdemelt ki, ami tulajdonképpen a lehető legjobb, arany minősítés ugyanis csak a bolygó ember által nem lakott területeinek jár. A Zselicben elhanyagolható a fényszennyezés, tehát a területen derült nyári éjjeleken szabad szemmel figyelhető meg a Tejút. Jogos lehet a felvetés, hogy a turisták remélt érkezése éppen a táj elhagyatottságából eredő előnyöktől fosztja meg a parkot.

– Havi rendszerességgel szervezünk túrákat a területen, egy éjszaka alatt a legtöbb eddig 160 túrázó volt – válaszol a felvetésre dr. Kolláth Zoltán, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) elnöke – ennél nagyobb csapatot azonban tényleg nem tudunk fogadni.

– Mit nevezünk fényszennyezésnek, mi elől menekülnek a látogatók a Zselicbe?

– Az éjszakai égbolt mesterséges kifényesedése a földi fényforrások hatására. Az emberi világításnak számtalan káros hatását ismerjük. A tengeri teknősök kikelésüket követően a Hold fénye alapján tájékozódnak, egy ember alkotta fényforrás hatására rossz irányba indulhatnak el, és elpusztulnak. De Magyarországon is találunk bőven példát: egy alföldi város mellett nyitott bevásárlóközpont falát nemrég úgy világították meg, hogy 25 kilométerről vonzott oda egy lepkefajt, itt a táplálkozási helyüket veszítették el az állatok. Látványosak a kivilágított műemléktemplomok is, ám a denevéreket a fény összezavarja, később repülnek ki táplálékszerző útjaikra, s ez a populáció eltűnését eredményezheti. A zselici parkhoz közel fekvő Kaposvár fényei nagyjából 20 km-ről látszanak, Budapestet azonban már egy 100 km-es sugarú fénysáv határolja! Mégsem a települések közvilágítása a legveszélyesebb az állatokra nézve, sokkal inkább a reklámfények, a kereskedelmi egységek éjszaka üres, feleslegesen kivilágított parkolói zavarják az állatokat. Persze a fényszennyezés az emberekre is visszahat.

– Miért fontos az, hogy lehetőleg minél kisebb fényterhelés érjen minket éjszakánként?

– A szemhéjon keresztül bejutó fény csökkenti az antioxidáns hatású melatonin hormon szintjét. A váltott műszakban dolgozó nőknél visszafojtott hormontermelést állapítottak meg a vizsgálatok, valószínűsíthető, hogy a mellrák, a prosztatarák, illetve más daganatos betegségek kialakulásában is szerepet játszik.

Magyarország fényszennyezettségi térképén a zselici mellett már csupán a Dél-Dunántúlon, a Hortobágyon, a Balaton-felvidéken és az Őrségben találhatók sötétebb foltok. Ezeknek a területeknek a megóvása mindannyiunk érdeke, nem csak a csillagászoké. Az égbolt háttérfényessége az elmúlt évtizedben a többszörösére növekedett, pedig a fényszennyezés az egyetlen környezeti ártalom, ami egy kapcsoló átbillentésével megszüntethető…

Megjelent az Interpress Magzin 2010. júliusi számában