Beszerzéseim a könyvhéten

A budapesti koncert (2014. május 14.) hanganyaga dupla CD-n és FLAC file-okban. Mert intelligens zene.

"Herceg vagyok, lovag, és egyszer kilencszáz tételt függesztettem Róma kapujára, hogy vitatnám bárki ellen: tudós vagyok, héberül is tudok. Herceg vagyok, az istenek, égi kocsijukból ha kihajolnak, mosolyognak engem látván. Amit én mondok, utolsóig komolyan kell venni." Mert csak az ő korosztályának van ilyen stílusa.

"Amikor megérkezünk Isztambulba, első gondolatunk alighanem az lesz, hogy a városban az élet mennyire különbözik mindentől, amit addig tapasztaltunk. Bár meglehetősen könnyen találhatunk szállást Perában, az Aranyszarv-öböl északi oldalán, ahol az európaiak élnek, sok minden teljesen idegenül fog hatni. Először is elképzelhetetlen, hogy egyedül kóboroljunk a városban. A szállásunk alighanem tele lesz török szolgákkal, sőt talán janicsárokkal is, közülük mindig akad egy, aki elkísér bennünket a városba, és persze ott lesz a dragománunk is, aki tolmácsként segít, hogy boldoguljunk a helyiekkel. Ők elvárják, hogy fáradozásukért baksist kapjanak - ez a török mindennapok egyik központi kérdése." Mert egy készülő regényemhez anyagot gyűjtök. 

"Az 1990-es évek végén két fiatal építész a koszovói háborús menekültek nehéz helyzetén elszörnyedve hagyományosan, humanitárius módon segíteni akart. De amit tettek, az messze nem volt hagyományos. Létrehoztak egy hálózatot és egy innovatív módszert az ötletek megosztására, amellyel kollégáikat is megnyerték. Ez a hálózat, az Architecture fot Humanity 1999-es alapítása óta már több ezer ember leleményességét szabadította fel. A hasonló típusú hálózatok, ahol az információ és az erősforrások megosztása nyílt, a mesh vállalkozásokat fénysebességre gyorsíthatják.
A páros, Cameron Sinclair és Kate Stohr egyszerűen kezdte a dolgot. A menekültek számára készítendő otthonok tervezésére nyilvános versenyt. meglepetésükre több száz ötlet érkezett be. Valaki például azt javasolta, hogy kőtörmelékekből építsenek új házakat, egy másik pedig alacsony költésgű, felfújható kenderkunyhókat tervezett. Ez után született az a kezdeményezés, hogy mobil egészségügyi klinikákat építsenek Afrikában a HIV-vírus és az AIDS elleni harc jegyében. A világ minden tájáról erre is jelentkeztek az építészek. Egyikőjük ún. rotáló klinikát tervezett. Az ehető növények egy hónap alatt több mint négy méterre nőttek. A negyedik héten megérkeztek az orvosok, akik a falubeli önkéntesekkel közösen lenyírták a kórháznak megfelelő területet. Egyfajta gabonakörszerű rendelőt húztak fel, és egy könnyúszerkezetes tetőt helyeztek rá. Miután a dokik befejezték a munkájukat, a falu megette a kórházat." Mert egy megosztásra épülő vállalkozást fogok indítani a nyáron.

"A gyönyör, amelyet Germaine látása ébresztett benne, még csak fokozódott attól, hogy franciául szólhatott hozzá; ínyével külön-külön ízlelt minden kimondott szót, fülével pedig Germaine válaszát. "Crépuscule" - mondta egyszer, de eszébe se jutott az alkonyat, csak arra a megejtő varázsra gondolt, mely ebből a szóból áradt. És elragadtatva ismételte: "Crépuscule". Ugyanígy szürcsölgette azt a lüktető igét is, mellyel a franciák a rszketést jelzik: "Palpiter", és nem tudott hová lenni az örömtől, mikor Germaine szájából e szót hallotta, hogy "Convoitise". Nem tudta ugyan, hogy mit jelent, mégis boldog mosolyra fordult a szája. Persze, azt nehéz volna eldönteni, hogy Germaine ragyogó fiatalsága vetett-e fényt a franciára, vagy e nyelv finom tökéletességéből sütött-e valami még Germaine-re is, de azok, akik kellő áhítattal nyitják ajkukat francia szóra, szívesebben döntenek ez utóbbi megoldás mellett. Mert egy francia mondat az mindig kaland; s méghozzá nem is a veszélytelenek közül való. Egy francia mondat, alannyal és állítmánnyal, kellő helyre illesztett jelzőkkel, lehetőleg feltételes móddal és múlt időben, egy gótikus székesegyházra emlékeztet, s ugyanolyan félelmet és alázatot gerjeszt, mint az." Mert az egyik kedvenc írónk kéziratban maradt korai regénye csemege.

"13. alapelv: Lassan, konszenzus útján, minden lehetőség gondos mérlegelése után hozzuk meg, majd gyorsan valósítsuk meg a döntéseket! Ne válasszuk ki az első adódó irányt, és ne járjunk végig egyetlen utat, amíg nem fontoltuk meg alaposan a lehetséges alternatívákat! Amikor döntöttünk, járjunk gyorsan, de óvatosan a kiválasztott úton! A nemawashi az a folyamat, amelynek során minden érintett megvitatja a problémákat és a lehetséges megoldásaikat minden érintettel, így összegyűjtik az ötleteiket és megállapodnak a választandó útról. Bár ez a konszenzusos megegyezési folyamat időigényes, viszont segítséget nyújt a figyelembe vett megoldási lehetőségek körének kibővítésében, és miután megszületett a döntés, gyors megvalósításra ad módot." Az egyik indok titkos. :) A másik, hogy nemcsak a következő munkahelyemen dolgoznék így, de a jelenlegieknél is próbálkozom.

"Semmelweis Ignác felfedezésével nemcsak megelőzte korát, de még a tudóstársadalmat is magára haragította. Bűne az volt, hogy felismerte: a gyermekágyi láz okai maguk az orvosok, és az anyákat csak úgy lehet megmenteni, ha megakadályozzák, hogy a gyógyítók tovább fertőzzenek.
Semmelweis reformintézkedései ugyan azonnal igazolták feltételezéseit, eredményeit azonban mégsem fogadta osztatlan siker. Tudományos munkája méltó elismerése helyett rendkívül sok méltánytalanságot és megaláztatást kellett elviselnie. Korszakalkotó elmélete mintegy 20 évvel előzte meg korát, munkáját az orvostudomány olyan nagyságai fejezték be, mint Pasteur, Lister és Koch." Mert a hasonló formátumú emberek életrajzai inspirálóak - egyszerre bosszantóak és megnyugtatóak.

"Marie azért volt nehéz helyzetben, mert egész egyszerűen nem állt rendelkezésére elegendő támogatás, pénzügyi forrás vagy munkaerő, hogy rádiumot szerezzen új kísérleteihez. Saját országa, ahol a háborút követően súlyos élelmiszer- és szénhiány lépett fel, nem engedhette meg, hogy jelentősebb pénzügyi forrást áldozzon a tudományos kutatásokra. Az irodai munkaerő hiánya miatt Marie-nak egyedül kellett megválaszolnia a neki címzett levelek özönét. Álma,hogy az általa alapított Rádium Intézetet világhírűvé tegye, szertefoszlani látszott. Még a birtokában lévő 1 g rádiumot sem használhatta tudományos kutatásaihoz, azt ugyanis az orvosoknak, illetve rákkezelésekre kellett biztosítani.
Az újságírónőt szinte sokkolta, amikor Marie-tól megtudta, hogy 1 g rádium ára 100 ezer és 120 ezer dollár között van, ez nyilvánvalóan megfizethetetlen összeg volt a tudósnő számára. Arról faggatta Marie-t, miért nem szabadalmaztatta a rádium előállításának folyamatát, hiszen abból bőven elegendő pénzhez jutott volna ahhoz, hogy maga vásárolhassa meg az anyagot. Amrie ezúttal is kitartott hitvallása mellett, miszerint a rádium mindenkié, és nem az a rendeltetése, hogy bárkit is gazdaggá tegyen." Lásd fent. :)

"Az Android-projekt több szempontból is tökéletes tükörképe a Google excentrikus és kaotikus kultúrájának. A legtöbb vállalatnál a különös ötletek nem igazán élveznek támogatást, szemben a könnyen kivitelezhető elképzelésekkel. A Google-nál - főleg akkoriban - pont az ellenkezője volt igaz. A cég társalapítója és mostani vezérigazgatója, Larry Page kegyeiből, ha valamivel, hát azzal lehetett egészen biztosan kiesni, ha valaki nem mert nagyot álmodni és hadoválni róla, mekkora pénzeket lehetne keresni az ötletével. Híressé vált az a még 2006-ban megtörtént eset, amikor Page megdicsérte Sheryl Sandberget egy olyan hibáért, mely több millió dollárjába került a Google-nak. Ekkor még Sandberg a Google automatikus hirdetési rendszeréért felelős alelnöke volt, nem pedig a Facebook operatív működéséért felelős igazgatója. "Istenem, nagyon cefetül éreztem magam miatta" - sajnálkozott Sandberg Page-nek a Fortune hasábjain. De ahelyett, hogy jól leteremtette volna a hibájáért, Page így szólt: "Nagyon örülök, hogy elkövetted ezt a hibát, mert én olyan vállalatot akarok irányítani, ahol túl gyorsan haladunk, és túl sok mindent csinálunk, nem pedig olyat, ahol csak óvatoskodunk, és alig teszünk valamit. Ha nem követnénk el efféle hibákat, annak a jele lenne, hogy nem vállalunk fel elég kockázatot." Mert aki nem ismeri ezt a sztorit, nem tudja, mi felé halad a világ.

„Ha engem kérdeznek, biztos nem haverkodnék magammal, ezt szögezzük le elöljáróban. Sokszor idegesítő f*sz vagyok. Az izgága, szemüveges csávó a szomszéd asztaltól, aki hangosan okoskodik, és mindenről van véleménye. Megvan? Ezt a megnyerő karakterrajzot azért skicceltem fel a legelején, mert ez az én sztorim, vállalom az összes hibájával, hülyeségével, torzulásával és korlátjával együtt. Lelkem rajta." 

Mert épp ott ült és dedikálta nekem. :)