Dylan Thomas: Csöndben ne lépj az éjszakába át

Dylan Thomas verseit többnyire nehéz megérteni, inkább érezni kell, hogy a költészet valamivel több, mint a szavak értelmének összessége. Itt egy könnyebben befogadható darab.

Csöndben ne lépj az éjszakába át,
Szikrázzon vén korod, ha hull a nap.
Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.

A bölcs már végül rendjén lát homályt,
Mert nem volt villám-szikrázó ajak,
Csöndben nem lép az éjszakába át.

A vad, ki naphoz kapkod s búg imát,
S ím késve eszmél: csupa kín a nap,
Csöndben nem lép az éjszakába át.


A zord tudja, bár verje vaksiság,
hogy lehet meteor-szemű, ki vak,
Dúl-fúl, ha megszakad a napvilág.

Apám, míg lábad bús oromra hág,
Düh s könny között átkozd vagy áldd fiad.
Csöndben ne lépj az éjszakába át,
Dúlj-fúlj, ha megszakad a napvilág.

Fordította:Nagy László
A SZÖVEG FORRÁSA: Európa Könyvkiadó, 1995