Luke Rheinhart: A Kockavető (részlet)
Az
álnév egy pszichológust takar, aki igazán tudja, mivel lehet
megkísérteni, ha nem vagy elégedett az életeddel. Kár, hogy a végét
túlírta.
A normális, egészséges és neurotikus olvasó jól tudja, az élet egyik legfőbb gyönyörűsége az álmodozás. Saját fantáziámnak, illetve a kockaterápia során megismert sok száz kockavető
diák fantáziájának tanulmányozása után meg kellett állapítanom, hogy
álmaink bármikor képesek akár gátolni, akár ösztönözni különféle
szerepjátékainkat. Hovatovább arra is rájöttem, hogy gyerekkorától
kezdve egészen haláláig az utca embere közel négyévente lecseréli
álmodozásainak tárgyát. Sőt ezek a cserék meglepően
kiszámítható séma alapján történnek. Mivel minden álom valami módon a
hatalomhoz kapcsolódik, azért az volna a szerény javaslatom, hogy legyen
a jelenség neve Rheinhart-féle Férfias Teljesítményséma.
Az álmodozás valamikor a gyermek első tíz esztendejében veszi kezdetét, általában nyolc- vagy kilencéves korban. Ekkor egy fiú szükségszerűen a nyers erő kategóriáiban gondolkodik. Rendre gyorsabb, mint a kilőtt puskagolyó, erősebb, mint a gőzmozdony, és egyetlen lendülettel képes toronyházakat átugrani. Ő
a negyedik osztály Dzsingisz kánja, a helyi bevásárlóközpontban már
Attila, a hunok fejedelme, a 216-os számú Cserkészcsapatban pedig maga
George Patton tábornok. Szüleit már hátborzongató találékonysággal képes
halálra kínozni. Például hegyes lándzsákra szúrva, óriási lángok fölött
forgatva őket, mint a vattacukrot. Néha a gyermek időben érkezik, hogy megmentse szüleit; néha azonban – igazság szerint, legtöbbször – épp későn toppan be. Majd miután elpusztítja a gonoszokat, magára koncentrál: könnyáztatta arccal a gyászmenet kellős közepén masírozik. A menetet aztán megtámadja az ellenség, mire ő előrelendül a kardjával...
Tizenhárom éves korára az események többnyire áthelyeződnek
a Yankee-stádiumba, ahol a fiú akkor lép pályára a reménytelenül álló
Yankees oldalán, mikor a bázisok már mind foglaltak, két játékosuk
kiesett, és az ellenfél három ponttal vezet a kilencedik játékrész
utolsó felében, a világkupa-sorozat hetedik meccsén. Ilyenkor sikerül
egy 151 méteres ütéssel a pálya jobbközepe felé küldenie a labdát, ahol a
legmagasabb a palánk, majd valami fantasztikus tempóban körberohan a
bázisok mentén, és egy hihetetlen fejesugrással becsúszva, bal
kisujjának hosszúra hagyott körmével megérinti az alapbázist.
Decemberben, a utolsó negyed vége felé, mikor csapata ötpontos
hátrányban van, egy elcsípett labdával kivág egy jó 100 méteres
sprintet, és tizennégy emberrel a hátán rohan át a gólvonalon, akik
közül tizenegyen az ellenfél játékosai, aztán van egy tartalék bíró és
két szurkoló, akik már próbálnak gratulálni neki. Tavasszal, két
másodperccel a vége előtt, hogy megnyerjék a meccset, elenged egy egykezes dobást a büntetővonalról, a saját büntetővonalukról.
A sport világából a lányok még hiányoznak, de tizenhat vagy tizenhét éves korára a baseballütő
szerepét aztán másfajta bot veszi át, és a passzok helyett a lányok
elcsípése kerül a középpontba. A fiú férfivá serdült, a férfi pedig egy
hárem vezére. Ezen a ponton a dolgok túlmennek a legvadabb fantázián,
legye az bárkié is. Kivéve az adott fiúét, aki éppen álmodozik. A nő magatehetetlenül zihálva odaveti meztelen testét a hősnek, aki – hidegvérrel pöfékelve egy korzikai cigarettát és jóízűen
kortyolgatva egy pohár különlegesen ritka New York-i bort, miközben
Aston Martinjával 300 kilométeres sebességgel repeszt felfelé egy
elhagyatott hegyi úton az Alpokban – életének legizgalmasabb szerelmi
kalandjával ajándékozza meg a lányt. Ha egy hím tizenhét éves korában
néha ismét Attila, a hunok fejedelme akar lenni, az csak azért van, hogy
összegyűjtse
a leigázott római asszonyokat, majd megforgatva kardját és megpödörve
bajszát, kiválasszon közülük tizenötöt vagy tizenhatot, akikkel
eltöltheti az éjszakát. Ha újra ő szerzi meg a győztes
gólt, az csupán azért van, hogy drámaian besántikálhasson a diákbálra,
vércsíkot húzva maga után a padlón, mint egy kilyukadt olajszállító
kamion, a nők pedig ragacsos sziruppá olvadjanak látványától.
Hanem huszonegy éves korára hímünk már eljegyezte magát, megnősült vagy megcsömörlött. A világ, amit uralni akar, már egy új mindenség. Belőle pedig Horatio Alger lett. Ádáz eltökéltséggel és hátborzongató számítással ötvenhat dollárt befektet a tőzsdén,
és hat hónapon át tartó rideg közönnyel csak adja-veszi a részvényeket,
majd a végén bezsebel egy szerényebb összeget, pontosan 4 862 927
dollárt és 33 centet. Mikor az általános leszerelés veszélye pánikot
okoz a General Motors igazgatótanácsában, hősünk csendesen előáll
találmányával, egy olcsó sugárhajtású sportautóval, melynek
karosszériája a Polaris rakétákhoz hasonlatos, és kilencven kilométert
képes megtenni egyetlen tankolással. Három héten belül a Time, a Fortune
és a Success magazinok címlapjára kerül!
Az elkövetkezendő
években azonban ügyvédbojtárként, szerény fizetésért robotol a Pierce,
Perkins és Poof ügyvédi irodánál, és felháborítja a világban
tapasztalható igazságtalanság és képmutatás. Abban a világban, ahol
bizonyos férfiak híres sportolók, James Bondok és milliomosok lehetnek –
ő
miért nem? Erkölcsileg elborzad. Álmaiban erkölcsileg újrateremti a
világot, kijavítja a hibákat, megszünteti a szenvedést, újra elosztja a
javakat, újra elosztja a nőket, véget vet minden háborúskodásnak. Gautama Buddha, Jézus Krisztus és Hugh Hefner őbenne reinkarnálódnak. A kegyetlen kormányok megbuknak, a korrupt egyházak összedőlnek, új törvények születnek, és az Igazság, amit hősünk fénymásolt kőtáblákra írt, megmutatja magát a világnak. Mindenki boldog.
Kivéve hősünket, akinek jövedelme továbbra is szerény. Huszonöt éves korára elérte a Rheinhart-féle Teljesítményséma első csúcsát: a világ megváltoztatásának ábrándját. A huszonnyolcadik vagy huszonkilencedik évtől
kezdetét veszi a regresszió. A felesége emlékezteti rá, hogy a világ
még mindig nem változott, és hogy más férfiak fizetése... s a többi.
Visszatér sikerről szőtt
álmaihoz. Csakhogy ezek már sokkal szerényebbek, sokkal
korlátozottabbak. Most csak a Pierce, Perkins és Poof ügyvédi irodát
irányítja, és nem a General Motorst. Most csak ezer dollárt tud
bezsebelni a tőzsdéről, nem pedig négymilliót. Az érett felnőttkor, akár a hullamerevség, beállt.
A regresszió folytatódik. Három vagy négy éven belül újra elfoglalja egy hárem ügyvezető elnöki tisztét, de ez már nem olyan, mint régen. Ezt a háremet titkárnők, recepciósok és – ha sikerül kifogni néhány jó napot – egy híres filmcsillag népesíti be. Jane Fonda, aki épp a sztrájkőrség előtt tiltakozik a Pierce, Perkins és Poof ügyvédi irodánál, észreveszi hősünket, és elráncigálja egy kommunába, ahol... Persze ez nem tűnik nagyon valószínűnek, úgyhogy inkább visszatér saját háremébe, és meghódítja a kis telefonos kisasszonyt, Maggie Blemisht.
Harminchét
éves korában váratlanul otthagyja a Pierce, Perkins és Poof ügyvédi
irodát, hogy belépjen a New York Football Giants csapatába. A 100
méteres sprint perspektívája, vagy hogy tizennégy embert vonszoljon el a
hátán, már nem tűnik olyan jópofának, mint tizenhárom évesen, így aztán vezetőedzőként ül a Giants kispadjára. Noha csapata hat egymást követő idényben abszolút utolsóként zárja a tabellát, és a játékosállomány továbbra is kétbalkezesektől hemzseg, hősünk előrukkol
egy új támadó formációval, amelyben a három középhátvéd egymástól
huszonhét méterre helyezkedik el, és a center bármelyik hátvédet képes
szöktetni a labdával. A négyszeres visszafutásokkal és gyors
elrúgásokkal a Giants az évadban képes tizennégy sima pontot csinálni.
Idény közepén elvállalja a New York Hockey Rangers vezetőedzői posztját, és egy forradalmi húzással hat játékost visz fel csatársorba, aminek köszönhetően... Ismerős a séma.
És ez a séma negyvenegy éves korára már teljesen kialakul. A hím, lemondva mind a hat vezetőedzői tisztségéről, újra a világ meghódításáról ábrándozik. Az évek felgyülemlett keserűsége helyet követel magának. Hősünk olyan gyors lesz, mint egy kilőtt puskagolyó, erőteljes, mint egy gőzmozdony, és három nagy lépéssel képes épületeken átlendülni. Curtis LeMay tábornok lesz belőle, és Kínát visszabombázza egészen a kőkorszakig. Ő
lesz Spiro Agnew és határozottan a helyükre teszi a feketéket, a
hippiket és a liberálisokat. Feleségét és gyermekeit hátborzongató
találékonysággal képes halálra kínozni: hegyes botokra szúrva forgatja őket a tűz fölött, mintha vattacukrot pörkölne. Néha időben érkezik, hogy megmentse gyermekét. Néha még a feleségét is. De legtöbbször túl későn
érkezik. A világraszóló gyászmenetet, aminek közepén könnyek között
menetel, megtámadja az ellenség, és akor fogja az atomfegyverét, és
azzal lendül támadásba...
A Rhinehart-féle Férfias Teljesítményséma most már nyilván érthető. A kockaterápia során a hímnemű
beteg életkora és a séma özött felállított reláció alapján nagy
pontossággal meg tudjuk jósolni, hogy a páciens milyen szerepeket akar a
leginkább eljátszani. Léteznek természetesen eltérések, egyes férfiak
későn érnek, míg mások – kevesen – koravének.
Fordította: Kovács Levente, 2005
A SZÖVEG FORRÁSA: Konkrét Könyvek, 2005
Megjegyzések
Megjegyzés küldése