A hónap könyve lett a Maurizio Gandolfi olimpiája egy pécsi gimnáziumban

 2009 szeptemberében a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumban a Maurizio Gandolfi olimpiáját választották „A hónap könyve” verseny tárgyául. Ennek során a tantestület tagjai saját kedvenc olvasmányaik közül ajánlanak néhányat a diákok figyelmébe, akik egy teszt kitöltésével ellenőrizhetik is, hogy kellő alapossággal olvasták-e el az adott művet. Az alábbiakban a regényt ajánló Buvári Nóra tanárnő kérdéseit, illetve a rájuk érkező válaszokat ismertetjük.

1. Mennyiben dokumentumregény, mennyiben tisztán irodalmi alkotás ez a mű?

„Dokumentumregény, mivel egy valóságos történelmi eseményt, az első újkori olimpia történéseit dolgozza fel, de szépirodalmi alkotás is, mivel a valóságot, a tényeket kiegészíti Maurizio Gandolfi életútjával. A száraz tényeket, adatokat közérthetővé, könnyű olvasmánnyá formálja.” (U. Henriett)

„Létezett egy férfi, aki Olaszországból indult el gyalog az olimpiára és mivel egy ízben pénzdíjas versenyen vett részt, nem engedték indulni, azonban nem Gandolfinak hívták. (…) A helyszínek valóságosak, a személyek is – ezeket a szerző korabeli dokumentumokra támaszkodva jeleníti meg.” (jelige: Hellász)

„Egy dokumentumregényben nem feltétlenül kell lennie szerelmi szálnak...” (T. Bianka)

2. Milyen országok jöttek szóba az 1896-os olimpia szervezése kapcsán, s hogy alakult ki a végső döntés?

„Elsőként Coubertin báró Franciaországot terjesztette elő, hisz az ő ötlete volt az újkori olimpia – és ő maga is francia volt.” (T. Dóra)

„Görögország az első körben nem vállalta el a rendezést arra hivatkozva, hogy az ország államkasszája üres, a stadionépítéssel és a szervezéssel járó anyagi befektetéseket nem tudják megengedni maguknak. Ezután Coubertin báró megkereste Kemény Ferencet, és megkérte arra, hogy derítse ki: a magyarok vállalnák-e a rendezést a görögök helyett. A magyar miniszterek ügyetlenkedései és a millennium kapcsán jelentkező anyagi gondok meggátolták a magyar olimpiarendezési tervet.” (jelige: Hellász )

3. Hogyan fejeződött be Maurizio Gandolfi 1896-os olimpiai „pályafutása”? Fejtsd ki a véleményedet a történtekről!

„Gandolfi mégsem indulhatott el az olimpián, mert kiderült, hogy egy alkalommal két líra rajtpénzt fogadott el egy versenyen. Mivel a szabályok kimondták, hogy a versenyen csak amatőrök indulhatnak, nem engedték futni. Ezt egy kicsit igazságtalannak érzem. Mivel Gandolfit a szegénysége vitte rá a pénzdíj elfogadására, ráadásul nem is tudott a szabályról, nem szabadott volna kizárni a versenyről. Azt sem értem , hogy ha a szabályt be akarták tartani, a maraton aranyérmese miért kapott végül annyi díjat és ajándékot...” (U. Henriett)

„Szerintem közelebbről is megvizsgálhatták volna, hogy mi történt.” (T. Dóra)

„Szüksége volt a pénzre, mivel Olaszországtól egészen Athénig elgyalogolt, hogy futhasson. Kár, hogy ezt nem értékelték a szervezők.” (T. Bianka)

„Ugyan nem derül ki, hogy Maurizio megnyert-e volna az olimpiát maratonfutásban, azonban a történet erre enged következtetni. (…) Coubertin azt szerette volna, ha az olimpián indulókat a sport és a tiszta versenyzés szeretete hatja át, és nem üzletként tekintenek a sportra. Gandolfi persze ezekhez a sportolókhoz tartozott, a pénzdíjas versenyen csak szerény anyagi helyzete miatt indult el. (…) A történet végén Gandolfi azt mondja, hogy visszatér egy kis faluba, ahol egy tehetséges fiúra bukkant útja során. Ez pozitív befejezés, az olvasó azt reméli, hogy később a fiúból még lehet olimpiai bajnok, s ez talán felér majd azzal az érzéssel Gandolfi számára, mint ha megnyerte volna az olimpiát.” (jelige: Hellász)

4. Milyen üzenete van a ma sportolói, ifjúsága, a világ számára?

„A sportban a szabályok betartása miatt helyre áll a világ rendje, a befektetett munkával egyenesen arányos az elért eredmény. Itt mindenki egyenlő feltételekkel indulhat, nincs különbség az emberek között.” (jelige: Hellász)

„Mindenkiben megbújhat valamilyen tehetség. Merjük vállalni a kockázatot célunk elérése érdekében. A célunkat csak úgy érhetjük el, ha van bennünk alázat az iránt, amit csinálunk, tisztán és becsületesen küzdünk. És néha saját magunkat is le kell győznünk ahhoz, hogy másokat le tudjunk győzni.” (U. Henriett)

„Sportolni öröm, és sikerélményt nyújt akkor is, ha nem érsz el első helyezést. Türelemre, kitartásra nevel. A leginkább persze attól élményszerű, hogy a versenyek igazságosan zajlanak le.” (T. Dóra)

5. Írj néhány érdekes gondolatot Hajós Alfrédról! (Pl. alkata, úszásneme, körülményei, illetve mivel alkotott maradandót.)

„A Rudas 20 méteres medencéjében készült.” (T. Dóra)

„Szegény volt, és az edzéseket úgy oldotta meg, hogy már nyitás előtt ott volt az uszodában, és megengedték neki, hogy akkor gyakoroljon. Minden hajnalban megjelent ott és kitartóan edzett.” (U. Henriett)

„Ekkor minden úszásnem egy kategóriában szerepelt, Hajós gyorson úszott, de volt, aki például mellúszással próbálkozott. (…) Az olimpia úszószámait tengervízben tartották, eléggé kezdetleges körülmények között. (…) Később már sportágakban is kipróbálta magát, de azokban már nem volt annyira eredményes.” (jelige: Hellász)

„Megmutatta a világnak, hogy egy kis országnak is lehetnek nagy sportolói.” (T. Bianka)